A Budapest Fesztiválzenekar Londonban

festival2017

A Budapest Fesztiválzenekar bemutatja Bartók sötét hangulatú, vészterhes operáját, amelyet átitat a magyar népzenei hagyomány. A karizmatikus zenekar és zenei vezetője, Fischer Iván kettősét a Gardian “mámorítónak” nevezte.

Bartók egyetlen, egyfelvonásos operája, A kékszakállú herceg vára véres tündérmese, számos pszichológiai és erotikus felhanggal. Mindössze két karakterével lebilincselő előadást kínál egy feledhetetlen koncert keretében.

Bartók az életét szentelte a magyar népzenének, és abban reménykedett, hogy az autentikus népdalokon alapuló műve, a Magyar parasztdalok zenekarra (1933), széles tömegekhez juttatja el a népi dallamvilágot.

‘A real treat. Fischer conducted it with infectious joy.’ (The Guardian on Budapest Festival Orchestra’s The Magic Flute in 2016)

ELŐADÓK:
Budapest Fesztiválzenekar
Fischer Iván, karmester
Sebestyén Márta, ének
Komlósi Ildikó, mezzoszoprán (Judit)
Cser  Krisztián, basszus (Kékszakállú)

REPERTOÁR:
Bartók: Magyar parasztdalok zenekarra
Bartók: A kékszakállú herceg vára (magyar és angol feliratokkal)

HELYSZÍN:
Royal Festival Hall

Tekintse meg Eseménynaptárunkban a részleteket!

Nő a Partnerség

Miskolc – Nő a Partnerség címmel háromnapos konferenciát szervezett a Nő a Siker Alapítvány a lillafüredi Hotel Palotában, ahol olyan előadókat hallgathattak meg a résztvevők, mint Zoe Chang képviselő, az ENSZ nőügyekért felelős igazgatótanácsának tagja, vagy éppen a kedd este koncertet is adó Sebestyén Márta.

A Kossuth-díjas előadóművész saját családi példáját is említette: apai nagymamája sosem tudta elfogadni, hogy menye tanult nő, akinek fontos a karrier.

14595540_815216191915430_3396543347237670228_n– A szeretet sem tudta legyőni azt a féltékenységet, meg nem értést, ami a pedagógusnak szólt nagymamám részéről – mondta. A dalokból és a gyűjtései során hallott történetekből merítve beszélt arról, mennyire elfogadott volt néhány évtizede és elfogadott még ma is, ha a férj megüti a feleségét. Illetve arról, hogyan öröklődik át női generációkon is a nő háttérbe szorításának, az erőszaknak elfogadása, pedig a gyerekek megfelelő nevelésével, ezek ellen az anyák is sokat tehetnének.

A konferencia programjához tartozott március 8-án a függőkertben József Attila szobrának meglátogatása, ahol Üszögh Lajos, a MIVÍZ igazgatója várta a hölgyeket, hogy a természetes vizeink megóvásáról beszéljen. A három napban ugyanis kiemelt figyelmet kap a fenntartható fejlődés is.

borsod_no2017

Az igazgató beszélt a Bükk természetes forrásairól, a karsztvizekről, a hegység kőzetéről, a mészkőről.

– A karsztvizet megtisztulva nyerjük ki a forrásokból és frissen, egy napon belül kerül a felhasználókhoz. Miskolcon nagyon jó minőségű az ivóvíz, azt szoktam mondani, hogy ásványvíz kancsóból – tájékoztatott Üszögh Lajos. A hölgyeket nőnap alkalmából egy Nagy László-verssel köszöntötte, a résztvevők pedig elénekelték a Tavaszi szél vizet áraszt című dalt.

Kárpátaljáról, Erdélyből és a Felvidékről is érkeztek hölgyek, hogy az összefogás jegyében elmondják tapasztalataikat, javaslataikat, és meghallgassák itthoni társaikat.

– Célunk egy tudatos, önérvényesítésre képes, a nemzet számára hasznos és meghatározó női generáció erősítése – hangsúlyozta Csöbör Katalin, aki 2010 óta tagja a Magyar Parlamentnek.

csobor_katalin_170302ml_6– Az elmúlt hét év alatt ott szerzett tapasztalataim, valamint természetes érdeklődésem motiváltak arra, hogy egy olyan konferencia egyik szervezője legyek, amely politikamentes női szervezeteket fog össze. Konkrét feladatunknak tartjuk más női civil szervezetekkel, vállalkozásokkal együttműködve képzések, rendezvények szervezését, hálózatok kialakítását és működtetését, a már meglévő gyakorlat népszerűsítését, terjesztését. Idei konferenciánk közvetlen célja egyrészt a kapcsolatfelvétel, egymás alaposabb megismerése, másrészt az ismeretterjesztés, a tudás és a jó gyakorlatok megosztása – fogalmazott.

A konferenciára mintegy százötven vendéget vártak, ebből tizenöten tartottak előadást. Köztük van a Kossuth-díjas Rost Andrea és Sebestyén Márta is. Hetven civilszervezet képviseltette magát, a cégvezetők száma húsz, az intézményvezetőké harminc, a határon túlról csaknem két tucat résztvevő érkezett. A konferenciára bejelentkeztek női nagykövetek is.

Források: boon.huminap.hu

150 éves az Országos Erdészeti Egyesület

Az Országházban ünnepelte alapításának napra pontosan 150 éves évfordulóját az Országos Erdészeti Egyesület. 1866. december 9-én 43 erdész és erdőtulajdonos indította útjára az azóta megszakítás nélkül működő egyesületet, melynek tagsága másfél évszázad múlva a Felsőházi teremben gyűlt össze az évfordulót ünneplő jubileumi év programsorozatának zárására.

oee1_2016

A Jubileumi Évet hivatalosan lezáró ünnepi eseményen megjelent több száz erdész kollégát, a tagtársakat, a meghívott közméltóságokat, az ágazat szakmai vezetőit, a vendégeket Lomniczi Gergely az OEE főtitkára köszöntötte.

Zambó Péter elnök ünnepi beszédében visszaemlékezett az elmúlt időszak eseményeire, köztük az ezer szakember részvételével megtartott erdélyi vándorgyűlésre. A jövő feladataival kapcsolatban a környezeti nevelésben és a fenntarthatóságra nevelésben, valamint az erdészképzés támogatásában szükséges tevékenységeket hangsúlyozta.

Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országos Erdészeti Egyesület nemzetpolitikai jelentőségét emelte ki, és méltatta azt a mértéktartást, amellyel a szervezet alapítása óta megtalálta a középutat az ipari lobbik és a túlzott természetvédelem szélsőségei között.

Dr. Oroszi Sándor erdészettörténész rövid előadásban elevenítette fel az Egyesület történetét, kiemelve azokat az egykori elnököket (mint például Bánffy Dezsőt vagy Waldbott Kelement), akik személyükben a parlamenti helyszínhez is kötik az erdészek közösségét.

Az ünnepséget Sebestyén Márta Kossuth-díjas művész előadása színesítette, aki Szabó Zoltán népzenész kíséretében a mátrai erdőktől a marosszéki kerek erdőig gyűjtötte össze a népdalokat. A Magyar Vadászkamara Kürt Együttese játékával az erdei hangulat megidézéséhez járult hozzá.

oee2_2016

A rendezvényen vehette át Brojnás László erdőmérnök a NÉBIH által adományozott „Szakszerű erdőgazdálkodásért” díjat. Átadták emellett a 2016-ban minősítést szerzett erdészeti erdei iskolák oklevelét, így az Északerdő Zrt., az Ipoly Erdő Zrt., a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., a Kaszó Zrt., a Pilisi Parkerdő Zrt., a Vértesi Erdő Zrt. és a Zalaerdő Zrt. intézményeivel 34-re bővült a minősített erdészeti erdei iskolák száma.

Forrás: oee.hu