Már születése előtt beléivódott a népzene

Sebestyén Márta saját magát minden világsikere ellenére sem tartja énekesnőnek, mert azt mondja: számára az éneklés olyan magától értetődő, mint az énekesmadaraknak. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas népdalénekes és előadóművész elégedett ember, aki mindig azt csinálhatta, amit a legjobban szeret, méghozzá magáért az éneklés öröméért. Ma, augusztus 19-én ünnepli hatvanadik születésnapját.

14595540_815216191915430_3396543347237670228_n

Sebestyén Márta, aki fellépései során és felvételein keresztül szinte az egész világgal megismertette a magyar népdalt, Budapesten született 1957. augusztus 19-én. Talán nem is lehet csodálkozni azon, hogy az éneklést teljesen magától értetődőnek tekinti, hiszen, ahogy ő maga fogalmaz, már

magzati korban beléivódott a népzene.

Édesanyja ugyanis énektanár és karvezető volt, valamint Kodály Zoltán utolsó növendékeinek egyike volt a Zeneakadémia népzene főtanszakán, így kislánya a Zeneakadémia egyik szobájában töltötte élete első tíz hónapját. Szülei hamar észrevették, hogy a még alig egyéves Márta már minden hallott dalt vissza tud dúdolni és el tud tapsolni nekik. Ezért korán egyértelművé vált számukra, hogy az ének Márta kommunikációs közege. Néprajz iránt érdeklődő közgazdász édesapja ezért, bármerre is járt a világban, mindenhonnan folklemezeket hozott lányának.

Kodály nyolcvanadik születésnapján a zeneóvodások élén Sebestyén Márta köszönthette egyik dalának eléneklésével a Mestert, aki az ünnepség után párás szemmel csak annyit mondott:

"Ha mindenki ilyen szépen énekli, akkor érdemes volt megírni."

Az ifjú tehetség hatéves korától zongorázott is, továbbá szerepelt iskolatévében, rádióban, gyermekoperákban, zeneakadémiai sorozatokban. Első lemezfelvételén még hokedlire kellett állnia, hogy elérje a mikrofont.

Tizenöt éves korában aztán Sebő Ferenc felfigyelt népdaléneklésére, és két évvel később, 1974. március 31-én már énekesként mutatkozhatott be a Muzsikás együttessel az Egyetemi Színpadon. Így a Magyar Képzőművészeti Főiskolán megkezdett tanulmányait is félbehagyta, hogy énekelhessen. A népdaléneklést akkoriban mai értelemben még nem tanulhatta, hiszen nem léteztek a ma ehhez rendelkezésre álló keretek. Ahogy mondani szokta,

az „istenadta néptől” sajátított el mindent.

Amikor csak tehette, járta a Kárpát-medence országait, elsősorban Erdély vidékeit, és ami megérintette, azt gyorsan meg is tanulta – csak néhány vezérhangot jegyzett le.

1975-től hivatásos előadóművész. 1980-ig Sebő Ferenc együttesével, ezt követően a Muzsikás és a Vujicsics Együttessel lépett fel, majd a Söndörgő Együttes kíséretével énekelt. Előadásainak leggyakoribb partnere a Bolya-Dongó duó, azaz Bolya Mátyás és Szokolay Dongó Balázs, de gyakran lép fel a Gryllus testvérekkel, Gryllus Dániellel és Gryllus Vilmossal, valamint a Dűvő zenekarral és Szamosi Szabolcs orgonaművésszel is. Albumot pedig Szörényi Leventével (Szerelmeslemez) és Hobóval (Kivándorlás) is készített.

Sebestyén Márta népdalénekes a nehéz helyzetben levő népzenészek megsegítésére rendezett jótékonysági koncerten a Hagyományok Házában 2013. december 5-én.

Sebestyén Márta népdalénekes a nehéz helyzetben levő népzenészek megsegítésére rendezett jótékonysági koncerten a Hagyományok Házában 2013. december 5-én.

A nagyközönség 1983-ban, az István, a király-ban csodálkozott rá Sebestyén Márta kivételes tehetségére – illetve akkor még csupán gyönyörű hangjára, mert a darabban és az abból készült filmben Koltay Gábor rendező döntésének értelmében Réka szerepében csak hallható volt, látható nem. Rékát Kovács Ottília alakította, de az ősbemutató nézőinek így is felkeltette az érdeklődését, hogy kihez tartozhat a varázslatos hang. Idővel aztán egyre több élő koncerten szerepelt a nézők előtt az énekhang tulajdonosa. Az István, a király Népstadion-beli előadásán, szintén Koltay Gábor rendezésében már fizikai valójában is megjelent Réka szerepében, hasonlóan a Király-dombon még Pelsőczy László énekhangjaként hallható címszereplőhöz, Varga Miklóshoz.

A nyolcvanas évektől kezdve Sebestyén Márta rendszeresen járt külföldre, és ezáltal az egész világon ismert lett a neve, a művészete. 1995-ben a Deep Forest francia együttes világzenei kategóriában Grammy-díjas lemezén szerepelt az általa énekelt Istenem, Istenem kezdetű csíki népdal (Marta’s Song). A Szerelem, szerelem című dal pedig 1997-ben az Angol beteg című, kilenc (köztük zenei) Oscar-díjjal jutalmazott filmben hangzott fel.

 

Az énekesnő magyar népdalokon kívül egyebek között cigány, zsidó, bolgár, délszláv, görög, ír, sőt baszk, norvég és japán népdalokat is énekel, mindig az eredeti nyelven. Idáig csaknem száz lemeze készült. Fellépett Londonban, New Yorkban, a Sydney-i Operában, énekelt a japán császár és a spanyol király előtt, de rajong a hangjáért II. Erzsébet királynő és fia, Károly herceg, a brit trónörökös is. Sebestyén Márta igazi kulturális nagykövete Magyarországnak, egy angol zenei magazin pedig egyenesen

a világ legjobb énekesének nevezte.

Számtalan díjjal, kitüntetéssel is elismerték a művészetét. A teljesség igénye nélkül: 1991-ben Liszt Ferenc-díjat, 1999-ben Kossuth-díjat, 2000-ben Magyar Örökség kitüntető címet, 2003-ban Prima Primissima díjat kapott. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést vehette át „a magyar népdal és hangzásvilág hazai és nemzetközi megismertetése és népszerűsítése érdekében végzett művészi munkásságáért”, és még ebben az évben megkapta az Olasz Köztársaság Lovagkeresztjét is. 2007-ben Magyar Szabadságért díjjal és Szent Márton-díjjal, 2012-ben pedig Kölcsey-díjjal tüntették ki. 2010-ben személyében először kapta meg magyar művész az UNESCO-tól a Művész a békéért címet. A magyar kultúra világszintű elismertségének erősítésében betöltött szerepéért 2012-ben Lánchíd-díjat kapott. A Magyar Művészeti Akadémia tagja. Hozzáértésére, szakértelmére a jövendőbeli népzenei előadóinak felfedezésében is alapoznak: zsűritag volt a Fölszállott a páva című népzenei tehetségkutató műsorban is.

20170818sebestyen-marta-604

Sebestyén Márta énekel, miután a táncházmozgalom képviseletében átvette az UNESCO által kibocsátott oklevelet Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztertől a XXXI. Táncháztalálkozó és Kirakodóvásáron, a Papp László Budapest Sportarénában.

Sikereiről, hivatásáról így beszélt egy interjúban: „Változhatnak rendszerek, történhet bármi, én most is azt szeretem, amit öt-hatéves koromban. Nem lesz vele tele a bankszámla, de én a sikert megfizethetetlen dolgokban mérem, egyfajta emberi valutában.” Sebestyén Márta ugyanis sikernek azt érzi, ha igazi érzéseket és szeretetet tud kiváltani másokból, például, amikor a legváratlanabb helyzetekben lépnek oda hozzá ismeretlenek, mindössze azért, hogy annyit mondjanak:

"Kedves Márta, köszönjük, hogy van."

Forrás: origo.hu (MTI, ORIGO)

Fotók: Mohai Balázs (MTI), Kallos Bea (MTI)

A Budapest Fesztiválzenekar Londonban

festival2017

A Budapest Fesztiválzenekar bemutatja Bartók sötét hangulatú, vészterhes operáját, amelyet átitat a magyar népzenei hagyomány. A karizmatikus zenekar és zenei vezetője, Fischer Iván kettősét a Gardian “mámorítónak” nevezte.

Bartók egyetlen, egyfelvonásos operája, A kékszakállú herceg vára véres tündérmese, számos pszichológiai és erotikus felhanggal. Mindössze két karakterével lebilincselő előadást kínál egy feledhetetlen koncert keretében.

Bartók az életét szentelte a magyar népzenének, és abban reménykedett, hogy az autentikus népdalokon alapuló műve, a Magyar parasztdalok zenekarra (1933), széles tömegekhez juttatja el a népi dallamvilágot.

‘A real treat. Fischer conducted it with infectious joy.’ (The Guardian on Budapest Festival Orchestra’s The Magic Flute in 2016)

ELŐADÓK:
Budapest Fesztiválzenekar
Fischer Iván, karmester
Sebestyén Márta, ének
Komlósi Ildikó, mezzoszoprán (Judit)
Cser  Krisztián, basszus (Kékszakállú)

REPERTOÁR:
Bartók: Magyar parasztdalok zenekarra
Bartók: A kékszakállú herceg vára (magyar és angol feliratokkal)

HELYSZÍN:
Royal Festival Hall

Tekintse meg Eseménynaptárunkban a részleteket!

Nő a Partnerség

Miskolc – Nő a Partnerség címmel háromnapos konferenciát szervezett a Nő a Siker Alapítvány a lillafüredi Hotel Palotában, ahol olyan előadókat hallgathattak meg a résztvevők, mint Zoe Chang képviselő, az ENSZ nőügyekért felelős igazgatótanácsának tagja, vagy éppen a kedd este koncertet is adó Sebestyén Márta.

A Kossuth-díjas előadóművész saját családi példáját is említette: apai nagymamája sosem tudta elfogadni, hogy menye tanult nő, akinek fontos a karrier.

14595540_815216191915430_3396543347237670228_n– A szeretet sem tudta legyőni azt a féltékenységet, meg nem értést, ami a pedagógusnak szólt nagymamám részéről – mondta. A dalokból és a gyűjtései során hallott történetekből merítve beszélt arról, mennyire elfogadott volt néhány évtizede és elfogadott még ma is, ha a férj megüti a feleségét. Illetve arról, hogyan öröklődik át női generációkon is a nő háttérbe szorításának, az erőszaknak elfogadása, pedig a gyerekek megfelelő nevelésével, ezek ellen az anyák is sokat tehetnének.

A konferencia programjához tartozott március 8-án a függőkertben József Attila szobrának meglátogatása, ahol Üszögh Lajos, a MIVÍZ igazgatója várta a hölgyeket, hogy a természetes vizeink megóvásáról beszéljen. A három napban ugyanis kiemelt figyelmet kap a fenntartható fejlődés is.

borsod_no2017

Az igazgató beszélt a Bükk természetes forrásairól, a karsztvizekről, a hegység kőzetéről, a mészkőről.

– A karsztvizet megtisztulva nyerjük ki a forrásokból és frissen, egy napon belül kerül a felhasználókhoz. Miskolcon nagyon jó minőségű az ivóvíz, azt szoktam mondani, hogy ásványvíz kancsóból – tájékoztatott Üszögh Lajos. A hölgyeket nőnap alkalmából egy Nagy László-verssel köszöntötte, a résztvevők pedig elénekelték a Tavaszi szél vizet áraszt című dalt.

Kárpátaljáról, Erdélyből és a Felvidékről is érkeztek hölgyek, hogy az összefogás jegyében elmondják tapasztalataikat, javaslataikat, és meghallgassák itthoni társaikat.

– Célunk egy tudatos, önérvényesítésre képes, a nemzet számára hasznos és meghatározó női generáció erősítése – hangsúlyozta Csöbör Katalin, aki 2010 óta tagja a Magyar Parlamentnek.

csobor_katalin_170302ml_6– Az elmúlt hét év alatt ott szerzett tapasztalataim, valamint természetes érdeklődésem motiváltak arra, hogy egy olyan konferencia egyik szervezője legyek, amely politikamentes női szervezeteket fog össze. Konkrét feladatunknak tartjuk más női civil szervezetekkel, vállalkozásokkal együttműködve képzések, rendezvények szervezését, hálózatok kialakítását és működtetését, a már meglévő gyakorlat népszerűsítését, terjesztését. Idei konferenciánk közvetlen célja egyrészt a kapcsolatfelvétel, egymás alaposabb megismerése, másrészt az ismeretterjesztés, a tudás és a jó gyakorlatok megosztása – fogalmazott.

A konferenciára mintegy százötven vendéget vártak, ebből tizenöten tartottak előadást. Köztük van a Kossuth-díjas Rost Andrea és Sebestyén Márta is. Hetven civilszervezet képviseltette magát, a cégvezetők száma húsz, az intézményvezetőké harminc, a határon túlról csaknem két tucat résztvevő érkezett. A konferenciára bejelentkeztek női nagykövetek is.

Források: boon.huminap.hu