Otthonról hazaértünk

gyergyócsomafalvi

Megjött az igazi hűvös ősz, a pécsi Kodály Központ hideg esti esőben ázik, az emberek sietve térnek be a menedékbe. Ruhatárba kerülnek a vizes kabátok, esernyők. Nemsokára kezdődik a koncert. A koncert, amely ismét jóval több, mint ha zeneműveket hallgatnánk. A programból és a közönség reakcióiból is érezhetően, itt a helytállásról van szó, az életre vállalt küldetésről.

1962-ben egy decemberi estén az akkor három éves óvodás Sebestyén Márta Kodály Zoltánnak énekel. Eltelik több mint fél évszázad és Márti ott áll egy koncertterem pódiumán, körülötte sokféle zenész, egy kórus, jó emberek, s mellette ül édesanyja is. A küldetés folytatódik.

Más ez a helyszín, mint azok a kicsi szobák a villanyfényt még alig ismerő múltban. Ismét az a kérdés, mi menthető át abból az akol-melegből, a népdal szívünkben zsongó boldogságából, a magyar szóból a jövőnek, a Facebook-os mának.

A megoldás pedig egyszerű. Énekelni kell! A dal megtisztít, fölemel, elbúsít, megvigasztal, majd heves szenvedéllyel lángol föl: éltet minket.

Az est minden megszólalása ezért van. Szinte szédítő a látkép, a többszólamúsággal és kánonnal szívünkhöz közelítő kórusművek, a csembaló, a cimbalom, sőt az egzotikus kanun forrásvíz-csordogálása, a vonósok ünnepélyes áradása, a duda és a tárogató harsány kiállása, a furulyák billentései lelkünkön, a gyermek énekesek vadvirág-frissessége, de legfőképpen egy énekhang: Sebestyén Mártié. Az édes hang, amit fölsíró, apró gyerekként hallani szeretnénk. A hang, ami a szemérmes szerelmi szavakat közvetíti. A hang, amely vigasztal, ha vigasz kell, megvidámít, ha a vidámságnak jön el az órája. A hitelesség hangja.

Népzene, komolyzene, régi zene egybeolvadnak. Ahogy egy emberben, a Mesterben együtt állt és élt mindez, ahogy az est énekesnője és házigazdája mindezt átadja, ajtókat-ablakokat nyitva a zene cifra palotájában.

Nyissunk ajtót a zenének! Lássuk jó szívvel a dalt!
Így történhet meg a csoda, hogy otthonról hazaérkezünk.

Szerző: Szávai József, a pécsi Tanac Tánceggyüttes művészeti vezetője, koreográfus

Csipkebogyó- és beregiszőttes fesztivált tartottak Nagyberegen

nagyberegHarmadik alkalommal rendezték meg a  Csipkebogyó- és beregiszőttes fesztivált Nagyberegen október 14-én. Az esemény főszervezője az Együtt Beregért civil szervezet, a társszervező a helyi polgármesteri hivatal és a református egyházközség volt.

Az alkalom ünnepi istentisztelettel kezdődött a református templomban, majd a település központjában folytatódott.

A rendezvényt Bíró András, a fesztivál ötletgazdája és Püspöki Attila polgármester nyitotta meg. Mint mondták, a beregi szőttes messze földön híres; múltja, jelene és jövője van. A csipkebogyóval pedig bárhol találkozhatunk a település határában, innen ered a fesztivál neve.

A rendezvényre ellátogatott dr. Torzsa István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja, Matyij Vitalij, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal első helyettese és Halász László, a közigazgatási hivatal Művelődési és Turisztikai Osztályának vezetője.

tanc

A köszöntők után egy már szintén hagyománnyá vált momentummal folytatódott a rendezvény: díszpolgárrá avattak olyan személyeket, akik sokat tettek vagy tesznek Nagyberegért. 2015-ben Füzesi Magda költőnő, 2016-ban Fulga Erzsébet gyermekorvos és Antónikné Polónyi Katalin népművész kapta meg a megtisztelő címet. Idén három személyt is díszpolgárrá avattak: Polczer Irént és Polczer Endrét, valamint Kiss-Pálóczi Idát.

koszontoPolczer Irén Nagybereg szülöttje, magyar nyelv és irodalom szakos tanárként tevékenykedett a helyi középiskolában pályafutása végéig. Férje, Polczer Endre Nagymuzsalyból települt át Nagyberegre, ahol a fizika tanításával bízták meg. Harmincnégy évet töltött tanítással. Kiss-Pálóczi Ida szintén Nagberegen született, majd áttelepült Magyarországra, de az anyaországból is gondoskodott kis hazájáról. Baráti kapcsolatot alakított ki a Beregszászi járás és Komló kistérség között.

A nap további részében színes programok várták az érdeklődőket. Elsőként a Nagyberegi Középiskola első osztályos tanulói léptek színpadra, majd a nagyobbak felelevenítették régi hagyományainkat: egy fonójelenetet adtak elő.

A helyi kultúrház növendékei népi játékokkal és táncokkal színesítették a programot. Pirigyi Gergely, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola hallgatója a hungarikummá minősített hangszert, a tárogatót szólaltatta meg.

Bemutatkozott a fesztiválon a magyarországi Főnix Somogyi Nagyasszonyok egyesület, s nagyasszonnyá avatták Bakó Olga szőtteskészítőt, a népművészet mesterét. A Főnix Somogyi Nagyasszonyok elsődleges célja a nők munkához segítése és az önkéntes munkavégzők tevékenységének elismerése, elismertetése. Nagyasszonnyá szorgos munka, önzetlen segítségnyújtás és az ezáltali értékteremtés által válhat valaki Magyarországon vagy a határain túl. Tevékenységük révén napvilágra kerülnek, felelevenednek a kistelepüléseken rejlő értékek, kincsek, így a rég elfelejtett dalok, használati tárgyak, népszokások, de céljaik között megtalálható a természet és a környezet védelme.

A talpalávalót a Kokas Banda húzta, akik különböző tájegységek zenéivel és táncaival szórakoztatták a közönséget, majd táncház keretében hívták táncba a közönséget.

marta-judit_fbsizeA fesztivál Sebestyén Márta népdalénekes és Andrejszki Judit csembalista koncertjével zárult a református templomban. Sebestyén Márta azon kevés előadóművészek közé tartozik, aki a tradicionális magyar kultúrát képviseli világszerte. Tehetsége, képzett orgánuma és varázslatos lénye eredeti jelenséggé avatta. Andrejszki Judit művészetét több rangos díjjal ismerték már el, a csembaló mellett orgonán játszik, barokkénekes, a Musica Profana és a Corvina Consort tagja.

A közönség vastapssal jutalmazta a művésznőket, akik felejthetetlen és lélekmelengető műsorral zárták a III. Nagyberegi Csipkebogyó- és Beregiszőttes-fesztivált.

A koncert közben a téren hagyományos mesterségeket bemutató, illetve kézműves sátrak kínálatát tekinthették meg, illetve a vidék ízvilágába kóstolhattak bele az érdeklődők, így láthatták, miként készül üstben a hecsepecselekvár.

fazek

A fesztivállal hagyományt teremtettek Nagyberegen. Akik kilátogattak, megtapasztalhatták, hogy vannak tradícióink, szokásaink, melyeket nagyszüleinktől tanultunk, melyeket nem vehetnek el tőlünk, és amelyek érdemesek arra, hogy továbbadjuk gyermekeinknek. A rendezvény megmutatta azt is, hogyan építhetünk jövőt a régi dolgokhoz visszanyúlva.

Forrás: karpatalja.hu, Szerző: Bursza Krisztina

Már születése előtt beléivódott a népzene

Sebestyén Márta saját magát minden világsikere ellenére sem tartja énekesnőnek, mert azt mondja: számára az éneklés olyan magától értetődő, mint az énekesmadaraknak. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas népdalénekes és előadóművész elégedett ember, aki mindig azt csinálhatta, amit a legjobban szeret, méghozzá magáért az éneklés öröméért. Ma, augusztus 19-én ünnepli hatvanadik születésnapját.

14595540_815216191915430_3396543347237670228_n

Sebestyén Márta, aki fellépései során és felvételein keresztül szinte az egész világgal megismertette a magyar népdalt, Budapesten született 1957. augusztus 19-én. Talán nem is lehet csodálkozni azon, hogy az éneklést teljesen magától értetődőnek tekinti, hiszen, ahogy ő maga fogalmaz, már

magzati korban beléivódott a népzene.

Édesanyja ugyanis énektanár és karvezető volt, valamint Kodály Zoltán utolsó növendékeinek egyike volt a Zeneakadémia népzene főtanszakán, így kislánya a Zeneakadémia egyik szobájában töltötte élete első tíz hónapját. Szülei hamar észrevették, hogy a még alig egyéves Márta már minden hallott dalt vissza tud dúdolni és el tud tapsolni nekik. Ezért korán egyértelművé vált számukra, hogy az ének Márta kommunikációs közege. Néprajz iránt érdeklődő közgazdász édesapja ezért, bármerre is járt a világban, mindenhonnan folklemezeket hozott lányának.

Kodály nyolcvanadik születésnapján a zeneóvodások élén Sebestyén Márta köszönthette egyik dalának eléneklésével a Mestert, aki az ünnepség után párás szemmel csak annyit mondott:

"Ha mindenki ilyen szépen énekli, akkor érdemes volt megírni."

Az ifjú tehetség hatéves korától zongorázott is, továbbá szerepelt iskolatévében, rádióban, gyermekoperákban, zeneakadémiai sorozatokban. Első lemezfelvételén még hokedlire kellett állnia, hogy elérje a mikrofont.

Tizenöt éves korában aztán Sebő Ferenc felfigyelt népdaléneklésére, és két évvel később, 1974. március 31-én már énekesként mutatkozhatott be a Muzsikás együttessel az Egyetemi Színpadon. Így a Magyar Képzőművészeti Főiskolán megkezdett tanulmányait is félbehagyta, hogy énekelhessen. A népdaléneklést akkoriban mai értelemben még nem tanulhatta, hiszen nem léteztek a ma ehhez rendelkezésre álló keretek. Ahogy mondani szokta,

az „istenadta néptől” sajátított el mindent.

Amikor csak tehette, járta a Kárpát-medence országait, elsősorban Erdély vidékeit, és ami megérintette, azt gyorsan meg is tanulta – csak néhány vezérhangot jegyzett le.

1975-től hivatásos előadóművész. 1980-ig Sebő Ferenc együttesével, ezt követően a Muzsikás és a Vujicsics Együttessel lépett fel, majd a Söndörgő Együttes kíséretével énekelt. Előadásainak leggyakoribb partnere a Bolya-Dongó duó, azaz Bolya Mátyás és Szokolay Dongó Balázs, de gyakran lép fel a Gryllus testvérekkel, Gryllus Dániellel és Gryllus Vilmossal, valamint a Dűvő zenekarral és Szamosi Szabolcs orgonaművésszel is. Albumot pedig Szörényi Leventével (Szerelmeslemez) és Hobóval (Kivándorlás) is készített.

Sebestyén Márta népdalénekes a nehéz helyzetben levő népzenészek megsegítésére rendezett jótékonysági koncerten a Hagyományok Házában 2013. december 5-én.

Sebestyén Márta népdalénekes a nehéz helyzetben levő népzenészek megsegítésére rendezett jótékonysági koncerten a Hagyományok Házában 2013. december 5-én.

A nagyközönség 1983-ban, az István, a király-ban csodálkozott rá Sebestyén Márta kivételes tehetségére – illetve akkor még csupán gyönyörű hangjára, mert a darabban és az abból készült filmben Koltay Gábor rendező döntésének értelmében Réka szerepében csak hallható volt, látható nem. Rékát Kovács Ottília alakította, de az ősbemutató nézőinek így is felkeltette az érdeklődését, hogy kihez tartozhat a varázslatos hang. Idővel aztán egyre több élő koncerten szerepelt a nézők előtt az énekhang tulajdonosa. Az István, a király Népstadion-beli előadásán, szintén Koltay Gábor rendezésében már fizikai valójában is megjelent Réka szerepében, hasonlóan a Király-dombon még Pelsőczy László énekhangjaként hallható címszereplőhöz, Varga Miklóshoz.

A nyolcvanas évektől kezdve Sebestyén Márta rendszeresen járt külföldre, és ezáltal az egész világon ismert lett a neve, a művészete. 1995-ben a Deep Forest francia együttes világzenei kategóriában Grammy-díjas lemezén szerepelt az általa énekelt Istenem, Istenem kezdetű csíki népdal (Marta’s Song). A Szerelem, szerelem című dal pedig 1997-ben az Angol beteg című, kilenc (köztük zenei) Oscar-díjjal jutalmazott filmben hangzott fel.

 

Az énekesnő magyar népdalokon kívül egyebek között cigány, zsidó, bolgár, délszláv, görög, ír, sőt baszk, norvég és japán népdalokat is énekel, mindig az eredeti nyelven. Idáig csaknem száz lemeze készült. Fellépett Londonban, New Yorkban, a Sydney-i Operában, énekelt a japán császár és a spanyol király előtt, de rajong a hangjáért II. Erzsébet királynő és fia, Károly herceg, a brit trónörökös is. Sebestyén Márta igazi kulturális nagykövete Magyarországnak, egy angol zenei magazin pedig egyenesen

a világ legjobb énekesének nevezte.

Számtalan díjjal, kitüntetéssel is elismerték a művészetét. A teljesség igénye nélkül: 1991-ben Liszt Ferenc-díjat, 1999-ben Kossuth-díjat, 2000-ben Magyar Örökség kitüntető címet, 2003-ban Prima Primissima díjat kapott. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést vehette át „a magyar népdal és hangzásvilág hazai és nemzetközi megismertetése és népszerűsítése érdekében végzett művészi munkásságáért”, és még ebben az évben megkapta az Olasz Köztársaság Lovagkeresztjét is. 2007-ben Magyar Szabadságért díjjal és Szent Márton-díjjal, 2012-ben pedig Kölcsey-díjjal tüntették ki. 2010-ben személyében először kapta meg magyar művész az UNESCO-tól a Művész a békéért címet. A magyar kultúra világszintű elismertségének erősítésében betöltött szerepéért 2012-ben Lánchíd-díjat kapott. A Magyar Művészeti Akadémia tagja. Hozzáértésére, szakértelmére a jövendőbeli népzenei előadóinak felfedezésében is alapoznak: zsűritag volt a Fölszállott a páva című népzenei tehetségkutató műsorban is.

20170818sebestyen-marta-604

Sebestyén Márta énekel, miután a táncházmozgalom képviseletében átvette az UNESCO által kibocsátott oklevelet Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztertől a XXXI. Táncháztalálkozó és Kirakodóvásáron, a Papp László Budapest Sportarénában.

Sikereiről, hivatásáról így beszélt egy interjúban: „Változhatnak rendszerek, történhet bármi, én most is azt szeretem, amit öt-hatéves koromban. Nem lesz vele tele a bankszámla, de én a sikert megfizethetetlen dolgokban mérem, egyfajta emberi valutában.” Sebestyén Márta ugyanis sikernek azt érzi, ha igazi érzéseket és szeretetet tud kiváltani másokból, például, amikor a legváratlanabb helyzetekben lépnek oda hozzá ismeretlenek, mindössze azért, hogy annyit mondjanak:

"Kedves Márta, köszönjük, hogy van."

Forrás: origo.hu (MTI, ORIGO)

Fotók: Mohai Balázs (MTI), Kallos Bea (MTI)

A Budapest Fesztiválzenekar Londonban

festival2017

A Budapest Fesztiválzenekar bemutatja Bartók sötét hangulatú, vészterhes operáját, amelyet átitat a magyar népzenei hagyomány. A karizmatikus zenekar és zenei vezetője, Fischer Iván kettősét a Gardian “mámorítónak” nevezte.

Bartók egyetlen, egyfelvonásos operája, A kékszakállú herceg vára véres tündérmese, számos pszichológiai és erotikus felhanggal. Mindössze két karakterével lebilincselő előadást kínál egy feledhetetlen koncert keretében.

Bartók az életét szentelte a magyar népzenének, és abban reménykedett, hogy az autentikus népdalokon alapuló műve, a Magyar parasztdalok zenekarra (1933), széles tömegekhez juttatja el a népi dallamvilágot.

‘A real treat. Fischer conducted it with infectious joy.’ (The Guardian on Budapest Festival Orchestra’s The Magic Flute in 2016)

ELŐADÓK:
Budapest Fesztiválzenekar
Fischer Iván, karmester
Sebestyén Márta, ének
Komlósi Ildikó, mezzoszoprán (Judit)
Cser  Krisztián, basszus (Kékszakállú)

REPERTOÁR:
Bartók: Magyar parasztdalok zenekarra
Bartók: A kékszakállú herceg vára (magyar és angol feliratokkal)

HELYSZÍN:
Royal Festival Hall

Tekintse meg Eseménynaptárunkban a részleteket!