Csipkebogyó- és beregiszőttes fesztivált tartottak Nagyberegen

nagyberegHarmadik alkalommal rendezték meg a  Csipkebogyó- és beregiszőttes fesztivált Nagyberegen október 14-én. Az esemény főszervezője az Együtt Beregért civil szervezet, a társszervező a helyi polgármesteri hivatal és a református egyházközség volt.

Az alkalom ünnepi istentisztelettel kezdődött a református templomban, majd a település központjában folytatódott.

A rendezvényt Bíró András, a fesztivál ötletgazdája és Püspöki Attila polgármester nyitotta meg. Mint mondták, a beregi szőttes messze földön híres; múltja, jelene és jövője van. A csipkebogyóval pedig bárhol találkozhatunk a település határában, innen ered a fesztivál neve.

A rendezvényre ellátogatott dr. Torzsa István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja, Matyij Vitalij, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal első helyettese és Halász László, a közigazgatási hivatal Művelődési és Turisztikai Osztályának vezetője.

tanc

A köszöntők után egy már szintén hagyománnyá vált momentummal folytatódott a rendezvény: díszpolgárrá avattak olyan személyeket, akik sokat tettek vagy tesznek Nagyberegért. 2015-ben Füzesi Magda költőnő, 2016-ban Fulga Erzsébet gyermekorvos és Antónikné Polónyi Katalin népművész kapta meg a megtisztelő címet. Idén három személyt is díszpolgárrá avattak: Polczer Irént és Polczer Endrét, valamint Kiss-Pálóczi Idát.

koszontoPolczer Irén Nagybereg szülöttje, magyar nyelv és irodalom szakos tanárként tevékenykedett a helyi középiskolában pályafutása végéig. Férje, Polczer Endre Nagymuzsalyból települt át Nagyberegre, ahol a fizika tanításával bízták meg. Harmincnégy évet töltött tanítással. Kiss-Pálóczi Ida szintén Nagberegen született, majd áttelepült Magyarországra, de az anyaországból is gondoskodott kis hazájáról. Baráti kapcsolatot alakított ki a Beregszászi járás és Komló kistérség között.

A nap további részében színes programok várták az érdeklődőket. Elsőként a Nagyberegi Középiskola első osztályos tanulói léptek színpadra, majd a nagyobbak felelevenítették régi hagyományainkat: egy fonójelenetet adtak elő.

A helyi kultúrház növendékei népi játékokkal és táncokkal színesítették a programot. Pirigyi Gergely, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola hallgatója a hungarikummá minősített hangszert, a tárogatót szólaltatta meg.

Bemutatkozott a fesztiválon a magyarországi Főnix Somogyi Nagyasszonyok egyesület, s nagyasszonnyá avatták Bakó Olga szőtteskészítőt, a népművészet mesterét. A Főnix Somogyi Nagyasszonyok elsődleges célja a nők munkához segítése és az önkéntes munkavégzők tevékenységének elismerése, elismertetése. Nagyasszonnyá szorgos munka, önzetlen segítségnyújtás és az ezáltali értékteremtés által válhat valaki Magyarországon vagy a határain túl. Tevékenységük révén napvilágra kerülnek, felelevenednek a kistelepüléseken rejlő értékek, kincsek, így a rég elfelejtett dalok, használati tárgyak, népszokások, de céljaik között megtalálható a természet és a környezet védelme.

A talpalávalót a Kokas Banda húzta, akik különböző tájegységek zenéivel és táncaival szórakoztatták a közönséget, majd táncház keretében hívták táncba a közönséget.

marta-judit_fbsizeA fesztivál Sebestyén Márta népdalénekes és Andrejszki Judit csembalista koncertjével zárult a református templomban. Sebestyén Márta azon kevés előadóművészek közé tartozik, aki a tradicionális magyar kultúrát képviseli világszerte. Tehetsége, képzett orgánuma és varázslatos lénye eredeti jelenséggé avatta. Andrejszki Judit művészetét több rangos díjjal ismerték már el, a csembaló mellett orgonán játszik, barokkénekes, a Musica Profana és a Corvina Consort tagja.

A közönség vastapssal jutalmazta a művésznőket, akik felejthetetlen és lélekmelengető műsorral zárták a III. Nagyberegi Csipkebogyó- és Beregiszőttes-fesztivált.

A koncert közben a téren hagyományos mesterségeket bemutató, illetve kézműves sátrak kínálatát tekinthették meg, illetve a vidék ízvilágába kóstolhattak bele az érdeklődők, így láthatták, miként készül üstben a hecsepecselekvár.

fazek

A fesztivállal hagyományt teremtettek Nagyberegen. Akik kilátogattak, megtapasztalhatták, hogy vannak tradícióink, szokásaink, melyeket nagyszüleinktől tanultunk, melyeket nem vehetnek el tőlünk, és amelyek érdemesek arra, hogy továbbadjuk gyermekeinknek. A rendezvény megmutatta azt is, hogyan építhetünk jövőt a régi dolgokhoz visszanyúlva.

Forrás: karpatalja.hu, Szerző: Bursza Krisztina

Már születése előtt beléivódott a népzene

Sebestyén Márta saját magát minden világsikere ellenére sem tartja énekesnőnek, mert azt mondja: számára az éneklés olyan magától értetődő, mint az énekesmadaraknak. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas népdalénekes és előadóművész elégedett ember, aki mindig azt csinálhatta, amit a legjobban szeret, méghozzá magáért az éneklés öröméért. Ma, augusztus 19-én ünnepli hatvanadik születésnapját.

14595540_815216191915430_3396543347237670228_n

Sebestyén Márta, aki fellépései során és felvételein keresztül szinte az egész világgal megismertette a magyar népdalt, Budapesten született 1957. augusztus 19-én. Talán nem is lehet csodálkozni azon, hogy az éneklést teljesen magától értetődőnek tekinti, hiszen, ahogy ő maga fogalmaz, már

magzati korban beléivódott a népzene.

Édesanyja ugyanis énektanár és karvezető volt, valamint Kodály Zoltán utolsó növendékeinek egyike volt a Zeneakadémia népzene főtanszakán, így kislánya a Zeneakadémia egyik szobájában töltötte élete első tíz hónapját. Szülei hamar észrevették, hogy a még alig egyéves Márta már minden hallott dalt vissza tud dúdolni és el tud tapsolni nekik. Ezért korán egyértelművé vált számukra, hogy az ének Márta kommunikációs közege. Néprajz iránt érdeklődő közgazdász édesapja ezért, bármerre is járt a világban, mindenhonnan folklemezeket hozott lányának.

Kodály nyolcvanadik születésnapján a zeneóvodások élén Sebestyén Márta köszönthette egyik dalának eléneklésével a Mestert, aki az ünnepség után párás szemmel csak annyit mondott:

"Ha mindenki ilyen szépen énekli, akkor érdemes volt megírni."

Az ifjú tehetség hatéves korától zongorázott is, továbbá szerepelt iskolatévében, rádióban, gyermekoperákban, zeneakadémiai sorozatokban. Első lemezfelvételén még hokedlire kellett állnia, hogy elérje a mikrofont.

Tizenöt éves korában aztán Sebő Ferenc felfigyelt népdaléneklésére, és két évvel később, 1974. március 31-én már énekesként mutatkozhatott be a Muzsikás együttessel az Egyetemi Színpadon. Így a Magyar Képzőművészeti Főiskolán megkezdett tanulmányait is félbehagyta, hogy énekelhessen. A népdaléneklést akkoriban mai értelemben még nem tanulhatta, hiszen nem léteztek a ma ehhez rendelkezésre álló keretek. Ahogy mondani szokta,

az „istenadta néptől” sajátított el mindent.

Amikor csak tehette, járta a Kárpát-medence országait, elsősorban Erdély vidékeit, és ami megérintette, azt gyorsan meg is tanulta – csak néhány vezérhangot jegyzett le.

1975-től hivatásos előadóművész. 1980-ig Sebő Ferenc együttesével, ezt követően a Muzsikás és a Vujicsics Együttessel lépett fel, majd a Söndörgő Együttes kíséretével énekelt. Előadásainak leggyakoribb partnere a Bolya-Dongó duó, azaz Bolya Mátyás és Szokolay Dongó Balázs, de gyakran lép fel a Gryllus testvérekkel, Gryllus Dániellel és Gryllus Vilmossal, valamint a Dűvő zenekarral és Szamosi Szabolcs orgonaművésszel is. Albumot pedig Szörényi Leventével (Szerelmeslemez) és Hobóval (Kivándorlás) is készített.

Sebestyén Márta népdalénekes a nehéz helyzetben levő népzenészek megsegítésére rendezett jótékonysági koncerten a Hagyományok Házában 2013. december 5-én.

Sebestyén Márta népdalénekes a nehéz helyzetben levő népzenészek megsegítésére rendezett jótékonysági koncerten a Hagyományok Házában 2013. december 5-én.

A nagyközönség 1983-ban, az István, a király-ban csodálkozott rá Sebestyén Márta kivételes tehetségére – illetve akkor még csupán gyönyörű hangjára, mert a darabban és az abból készült filmben Koltay Gábor rendező döntésének értelmében Réka szerepében csak hallható volt, látható nem. Rékát Kovács Ottília alakította, de az ősbemutató nézőinek így is felkeltette az érdeklődését, hogy kihez tartozhat a varázslatos hang. Idővel aztán egyre több élő koncerten szerepelt a nézők előtt az énekhang tulajdonosa. Az István, a király Népstadion-beli előadásán, szintén Koltay Gábor rendezésében már fizikai valójában is megjelent Réka szerepében, hasonlóan a Király-dombon még Pelsőczy László énekhangjaként hallható címszereplőhöz, Varga Miklóshoz.

A nyolcvanas évektől kezdve Sebestyén Márta rendszeresen járt külföldre, és ezáltal az egész világon ismert lett a neve, a művészete. 1995-ben a Deep Forest francia együttes világzenei kategóriában Grammy-díjas lemezén szerepelt az általa énekelt Istenem, Istenem kezdetű csíki népdal (Marta’s Song). A Szerelem, szerelem című dal pedig 1997-ben az Angol beteg című, kilenc (köztük zenei) Oscar-díjjal jutalmazott filmben hangzott fel.

 

Az énekesnő magyar népdalokon kívül egyebek között cigány, zsidó, bolgár, délszláv, görög, ír, sőt baszk, norvég és japán népdalokat is énekel, mindig az eredeti nyelven. Idáig csaknem száz lemeze készült. Fellépett Londonban, New Yorkban, a Sydney-i Operában, énekelt a japán császár és a spanyol király előtt, de rajong a hangjáért II. Erzsébet királynő és fia, Károly herceg, a brit trónörökös is. Sebestyén Márta igazi kulturális nagykövete Magyarországnak, egy angol zenei magazin pedig egyenesen

a világ legjobb énekesének nevezte.

Számtalan díjjal, kitüntetéssel is elismerték a művészetét. A teljesség igénye nélkül: 1991-ben Liszt Ferenc-díjat, 1999-ben Kossuth-díjat, 2000-ben Magyar Örökség kitüntető címet, 2003-ban Prima Primissima díjat kapott. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést vehette át „a magyar népdal és hangzásvilág hazai és nemzetközi megismertetése és népszerűsítése érdekében végzett művészi munkásságáért”, és még ebben az évben megkapta az Olasz Köztársaság Lovagkeresztjét is. 2007-ben Magyar Szabadságért díjjal és Szent Márton-díjjal, 2012-ben pedig Kölcsey-díjjal tüntették ki. 2010-ben személyében először kapta meg magyar művész az UNESCO-tól a Művész a békéért címet. A magyar kultúra világszintű elismertségének erősítésében betöltött szerepéért 2012-ben Lánchíd-díjat kapott. A Magyar Művészeti Akadémia tagja. Hozzáértésére, szakértelmére a jövendőbeli népzenei előadóinak felfedezésében is alapoznak: zsűritag volt a Fölszállott a páva című népzenei tehetségkutató műsorban is.

20170818sebestyen-marta-604

Sebestyén Márta énekel, miután a táncházmozgalom képviseletében átvette az UNESCO által kibocsátott oklevelet Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztertől a XXXI. Táncháztalálkozó és Kirakodóvásáron, a Papp László Budapest Sportarénában.

Sikereiről, hivatásáról így beszélt egy interjúban: „Változhatnak rendszerek, történhet bármi, én most is azt szeretem, amit öt-hatéves koromban. Nem lesz vele tele a bankszámla, de én a sikert megfizethetetlen dolgokban mérem, egyfajta emberi valutában.” Sebestyén Márta ugyanis sikernek azt érzi, ha igazi érzéseket és szeretetet tud kiváltani másokból, például, amikor a legváratlanabb helyzetekben lépnek oda hozzá ismeretlenek, mindössze azért, hogy annyit mondjanak:

"Kedves Márta, köszönjük, hogy van."

Forrás: origo.hu (MTI, ORIGO)

Fotók: Mohai Balázs (MTI), Kallos Bea (MTI)

Könyvtári beszélgetések

14409546_800232500080466_7721978143884726887_o

A Helischer József Városi Könyvtárban 2016. október 10-én nagyszámú közönség várta a Könyvtári beszélgetések következő vendégét, a méltán népszerű Kossuth-díjas, és Liszt-díjas népdalénekes Sebestyén Mártát. Bánhidy Vajk kissé megilletődötten köszöntötte a vendéget.

Hamarosan újra jelentkezik a televízióban a Felszállott a páva tehetségkutató verseny, amelynek újraindításában Sebestyén Márta nagy szerepet vállalt. Vajon tudták, hogy ilyen sikeres lesz a fogadtatása? Bár nem lehet előre biztosan tudni, milyen lesz egy műsor fogadtatása, a Páva sikeresnek bizonyult, ami Balogh Júlia (a műsorvezetője és szerkesztője) kemény munkájának köszönhető – mondta az énekesnő.

Miért a népdaléneklést választotta hivatásul Sebestyén Márta – tette fel a következő kérdést Bánhidy Vajk moderátor. Fiatalon nézte a Röpülj pávát, ami nagy hatással volt rá – hangzott a válasz. A Felszállott a páva is nagy nézettséggel fut, ami vonzza a fellépő gyerekeket. Természetesen az érdeklődésük is megvan a műfaj iránt. Ők népdalokat osztanak meg a facebookon. Szenvedéllyel vetik bele magukat a versenybe, mindennek utána járnak, mint annak idején Sebestyén Mártáék. Mindig van, akiket magával ragad a néptánc, a népdal. Ha100 ezren művelik, hatásuk milliókat ér el.

Döntően azonban a családi háttér determinálta Sebestyén Márta életét. Édesanyja Kodály-tanítvány volt, maga is népdalénekes és karvezető. Az édesanyja családja a Békés megyei Köröstarcsán lakott, ahol az apa református lelkészként szolgált. Az énekesnő közgazdász apja Vas megyéből, Csempeszkopácsról származik. A szülők a Békés-tarhosi Wenkheim birtokon működött Énekiskolában találkoztak, ahová az édesapa egy küldöttség tagjaként látogatott el. Márta főleg a vasi nagyszülőknél töltötte a nyarakat, ahol gyerekként belekóstolt a földműveléssel járó munkákba, a paraszti élet mindennapjaiba. Mára eltűnt az a világ, csak Erdélyben lehet még igazi paraszti élettel találkozni. Az édesapa, Márta elmondása szerint, botfülű volt, ám könyvszerető értelmiségi, aki precízen rendezte nagy könyvtárát. Igazi nyelvtehetség – 7 nyelven beszélt. A gyerekek tőle tanulták a könyv és az olvasás szeretetét. Márta kisebbik fia, Szabolcs hasonló a nagypapához, szeret olvasni, szereti a könyvet kézbe fogni.

A kislány kicsi korától szeretett énekelni, amiben édesanyja hatása is megmutatkozott. Az apa nem örült lánya művészi hajlamainak, ő más módon hatott a gyermekre. Apja kedvéért járt Márta évekig a Kis Matematikusok Baráti Körébe, bár, ahogy tréfásan mesélte, sokszor fogalma sem volt arról, hogy miről beszélnek, de megtanult felelősséget vállalni. Apjától tanulta meg, hogy nem szavakkal kell szeretni a hazát, hanem azzal képviseljük a nemzetet, amit csinálunk, és ahogy végezzük a munkánkat. A nagy handabandázást ma sem szereti. Sebestyén Márta vallja, hogy a gyerekeket mélyen megérinteni az őszintén előadott nemzeti versekkel, dalokkal lehet. Eredményre az iskola és a család együttműködése vezethet.

Miért nem a könnyűzene felé fordult? Kisgyerekként már vonzotta a népdal, a népi hangszerek. Hétéves volt, amikor megnyert egy népdalversenyt. Az első hellyel járt a népzenei lemez. A csángó énekes dalának finomsága nagyon megfogta. Nagyon sokszor meghallgatta, pedig szomorú balladát énekelt az előadó. Persze hallgatott Rolling Stones-t és másokat, de csak háttérzeneként, ami igazán hatott rá, az a népdal volt. Ma is énekel kórusban. Az együtténeklés fantasztikus élmény, közösen összedolgozva jön létre az összhang. Érdekes, hogy parasztasszony nagymamája imádta az operettet, ami szép álomvilágba röpítette. Nem értette, hogy az unokáját miért az öreg parasztasszonyok éneke vonzza. Márta számára máig szép emlék, amikor nyaranta Csempeszkopácson kiültek a diófa alá énekelni, ő pikulázott. A diófán olvasott. Koncertezni is kisebb helyeken szeret, meghittség sugárzik belőlük. Szereti, ha látja még az utolsó sorban ülők szemét is. Igaz, a Szent Péter Bazilikában is énekelt, de a csempeszkopácsi kis templomhoz szokott, ezt a közeget szereti. Hasonló a velemi templom, ahol Gryllus Dánielékkel lép fel.

Meglepő, hogy egy hangra még a nagy zaj is elcsendesedik. Ez történt Spanyolországban, Granadában, amikor elkezdett egyedül énekelni. Úgy látszik a hangja a béke hangja. Talán nem véletlen, hogy az István a királyban ő énekelte az „Adj békét Uram…”.című dalt. 2010-ben megkapta az UNESCO Művész a békéért kitüntetését, egyedüli magyarként. Bartók azt írta 1931-ben, hogy a sok viszály ellenére hisz a népek testvériségében, ezért minden nép felé nyitott volt. Hasonlóan gondolkodik az énekesnő is. A zenével gyakran többet lehet tenni, mint szavakkal. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be, vallotta Kodály és vallja Sebestyén Márta is.
Hogyan fogadják az énekét a világ különböző részein? Sebestyén Mártát és a magyar népdalt talán „Az angol beteg” című filmben énekelt Szerelem, szere-lem című népdal röpítette a világhír csúcsára. A dal világszerte nagy érdeklődést keltett a magyar népzene iránt. Énekelt a Károly herceggel és az angol királyi családdal közös ebéden, amikor Göncz Árpád utolsó elnöki látogatásán vett részt. Sebestyén Márta éneke ajándék volt a királynőnek. Az István királyról énekelt dal Károlynak annyira tetszett, hogy a brit nagykövetségen keresztül kért egy Sebestyén Márta albumot, amelyhez az énekesnő írt kísérő levelet. Nagy meglepetésére Károly válaszolt. Érdekli a magyar történelem és a magyar népzene. Az 56-os megemlékezésen is énekelt, amikor Margaret Thatcher és Jeremy Irons között ült. Mádl Ferenc köztársasági elnökkel a spanyol királyi családhoz látogatott, ahol szintén énekelt a királyi családnak. János Károly felesége, Zsófia görög hercegnő, így Sebestyén Márta görög dalt is énekelt. A királyné nem feledkezett meg erről, és a legközelebbi találkozás alkalmával rákérdezett, hogy sikerült-e felvenni görög dalokat tartalmazó lemezt. Végül Görögországban elkészült a lemez, amiből csak Zsófiának van egy példánya. Énekelt a japán császár látogatásán magyarul és egy dalt japánul. Egy ezüstkanalat őriz, amit a csá-szár küldött neki ajándékba. Sokan indultak el az ő hatására a pályán, például a Páva résztvevőinek egy része; de hatott például egy szerb énekesnőre és a japánokra is.
Büszkén beszélt a fiairól, akik ugyan nem követték a pályán, de a na-gyobbik, Álmos és a kisebbik, Szabolcs is megtalálta a helyét az életben.

A közönség nehezen engedte el a bájos, színesen mesélő énekesnőt, akinek jó humora, remek utánzótehetsége rendkívül élvezetessé tette az estét. A beszélgetés végén a közönség kérésére elénekelte az Októbernek, októbernek elsején című dalt.
Nagyon reméljük, hogy nemsokára Sebestyén Márta koncerten üdvözölhetjük őt Esztergomban.

Forrás: Csombor Erzsébet, evid.hu