Szerelmes földrajz a „csempeszi” Sebestyén Mártával

„Ollan szomgyus lettem”, mondja hamiskás mosollyal Sebestyén Márta, és kérése parancs: Krenner Róbert polgármester hűtőládányi üdítővel érkezik. Elvégre a világhírű énekesnő nemcsak hazajár ide, hanem Csempeszkopács díszpolgára is. Nemsokára megint az Árpád-kori templomnál ad koncertet.

De ez most valami más: a Duna TV Szerelmes földrajz-sorozatának stábja kísérte el Vas megyébe, másnap „ide a túlsó oldalra”, Békésbe mennek, a harmadik forgatási nap Budapesté. Intenzív három nap lesz, az biztos. De hát mit tegyünk, ha egyszer Sebestyén Márta édesapja csempeszkopácsi – őt magát idekötik gyerekkora legszebb, legboldogabb nyarai –, édesanyja Békésből származik, felnőttkora pedig Budapesthez kapcsolódik. (Miközben persze övé az egész világ.)

vaol11

Tárlat a bakterházban, hiszen a vonat már nem jár. Az énekesnő – különben Csempeszkopács díszpolgára – Krenner Róbert polgármesterrel. Fotó: Unger Tamás

A régi-új bakterházban is készülnek felvételek: „Büszke vagyok rá, hogy ilyen szép és takaros a falu, a bakterház helyén lehetne akár romhalmaz is, hiszen a szárnyvonal már 1974-ben megszűnt. Rengeteg emlék megrohant. Itt a túloldalon egy nagy halastó volt, annyi béka kuruttyolt, hogy valami őrület. Meg a falu végén a gödör, ahova fürödni jártunk… Édesapám tíz éve meghalt, nagybátyáim is, nagyszüleim is, gyerekkori játszópajtásaimmal viszont szoktam találkozni, és persze ma már ott a Facebook. Csempeszkopács bennem nagyon eleven. Megörököltem a csempesziséget. A bakterház azért is fontos helyszín, mert a megérkezés helye. Az összes szünidőt itt töltöttük, alig vártuk az öcsémmel a kicsöngetést. Másnap rögtön jöttünk. Édesapám – aki közgazdász volt – hivatalból is többször megfordult a környékre, állami gazdaságokat látogatni. Közben minket le-adott a nagyanyámnál. Kitört a nagy boldogság, a végtelennek tűnő szünidő. Csempeszkopács maga volt a földi paradicsom. Az összes olyan élményem, amely a paraszti élettel kapcsolatos, innen van. Népdalénekesként is sokat merítek máig ezekből az időkből. Sajnos a két fiamnak már nem tudom megmutatni azt az életformát, csak mesélni róla. De hát én is sok mindent nem ismertem, csak az édesapám meg a nagyszüleim történeteiből. Kár, hogy ma már leszoktunk a nagy családi beszélgetésekről a generációkat összeültető asztal körül. A napokban egy újzélandi filmrendező-zeneszerző keresett meg, I. világháborús filmet készít, szeretné, ha énekelnék benne. Erről azonnal eszembe jutott, hogy de hát az én nagyapám ifjú katonaként közvetlenül megtapasztalta a háborút. Sose felejtem el nagyanyám hangját, ahogy azt mondja, ‘nézd, ezeket a kezeket megrázta Károl királ’. Az utolsó magyar király kezet fogott az én eres kezű nagypapámmal. A folytonosság miatt fontos nekem a templom is, az Eleink-szoborral. Maga az időtlenség. Az élet megy tovább, a kis templom évszázadok óta tartja magát.”

vaol22

SZERELMES FÖLDRAJZ-FELVÉTEL A BAKTERHÁZNÁL, SZEMBEN SEBESTYÉN MÁRTA ÉS HOLLÓS LÁSZLÓ SZERKESZTŐ-RIPORTER. FOTÓ: UNGER TAMÁS

Itt, ezen a patinás helyen ad koncertet Sebestyén Márta a barátaival május 30-án, a 15. évforduló alkalmából kétnapossá terebélyesedő csempeszkopácsi „Középkori vigalom és vásárnap” kínálatában.

csempesz2015

A Szerelmes földrajz-felvételek most a nagyszülői háznál folytatódnak. „Sokszor hallatszott ki óbégatásom ezen az ablakon.” Igen, mindig énekel. Telefonszámokat szolmizál. Vagy azt veszi észre, hogy furcsán néznek rá a buszon. De hát tudományosan bizonyított tény, hogy aki énekel, az boldog. Boldog, aki énekel.

A múlt kútja az udvaron
Ölbei Lívia

Mélységes mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek? Feneketlennek még akkor is és talán éppen akkor, ha kizárólag és egyedül az ember az, akinek múltjáról kérdés és szó esik: ez a rejtélyes lény, aki a magunk természeti-gyönyörűséges és természetfeletti-nyomorúságos létének tartálya, s akinek titka érthető módon minden kérdésünk és szavunk alfája és ómegája, s minden szavunkat hévvel és szorongással és minden kérdésünket izgatott sürgetéssel telíti”, kezdi Thomas Mann komótos fenségességgel József és testvérei című hatalmas nagyregényét. Bár Sebestyén Márta megjelenése Csempeszkopácson egyszerű, derűs, magától értetődő és természetes – és mégis. A múltnak ugyanabba a kútjába szeretne belepillantani a Szerelmes földrajz-sorozat stábja, amikor elkíséri az énekesnőt gyerekkora fontos helyszínére, amelyről Thomas Mann beszél. Hátha a hely szelleme segít, hátha megfejthető a titok.

indenesetre történelmi pillanatnak vagyunk tanúi, amikor Sebestyén Márta belép a nagyszülői ház udvarára. Már sem a nagyszülei nem élnek, sem az édesapja (virágot visz a sírjukra mindjárt), és bár ő maga tényleg rendszeresen megfordul itt, a régi háznál – amelynek új tulajdonosai vannak, át is alakították – hosszú évek óta nem járt. Miért is tette volna. Minden megváltozott. Itt konyhakert volt, hersegő paprikákkal, paradicsomokkal: „Lecsavartuk, ettük, nem kellett megmosni.” A kert helyén gyep virít, a gyepen trambulin. De egyvalami a régi. A kerekeskút ugyanúgy, ugyanott áll az udvaron. A teteje üggyel-bajjal elmozdítható. Mélységes mély. Vagy mondjuk inkább feneketlennek?

Forrás: vaol.hu

error: Content is protected !!