A Helischer József Városi Könyvtárban 2016. október 10-én nagyszámú közönség várta a Könyvtári beszélgetések következő vendégét, a méltán népszerű Kossuth-díjas, és Liszt-díjas népdalénekes Sebestyén Mártát. Bánhidy Vajk kissé megilletődötten köszöntötte a vendéget.
Hamarosan újra jelentkezik a televízióban a Felszállott a páva tehetségkutató verseny, amelynek újraindításában Sebestyén Márta nagy szerepet vállalt. Vajon tudták, hogy ilyen sikeres lesz a fogadtatása? Bár nem lehet előre biztosan tudni, milyen lesz egy műsor fogadtatása, a Páva sikeresnek bizonyult, ami Balogh Júlia (a műsorvezetője és szerkesztője) kemény munkájának köszönhető – mondta az énekesnő.
Miért a népdaléneklést választotta hivatásul Sebestyén Márta – tette fel a következő kérdést Bánhidy Vajk moderátor. Fiatalon nézte a Röpülj pávát, ami nagy hatással volt rá – hangzott a válasz. A Felszállott a páva is nagy nézettséggel fut, ami vonzza a fellépő gyerekeket. Természetesen az érdeklődésük is megvan a műfaj iránt. Ők népdalokat osztanak meg a facebookon. Szenvedéllyel vetik bele magukat a versenybe, mindennek utána járnak, mint annak idején Sebestyén Mártáék. Mindig van, akiket magával ragad a néptánc, a népdal. Ha100 ezren művelik, hatásuk milliókat ér el.
Döntően azonban a családi háttér determinálta Sebestyén Márta életét. Édesanyja Kodály-tanítvány volt, maga is népdalénekes és karvezető. Az édesanyja családja a Békés megyei Köröstarcsán lakott, ahol az apa református lelkészként szolgált. Az énekesnő közgazdász apja Vas megyéből, Csempeszkopácsról származik. A szülők a Békés-tarhosi Wenkheim birtokon működött Énekiskolában találkoztak, ahová az édesapa egy küldöttség tagjaként látogatott el. Márta főleg a vasi nagyszülőknél töltötte a nyarakat, ahol gyerekként belekóstolt a földműveléssel járó munkákba, a paraszti élet mindennapjaiba. Mára eltűnt az a világ, csak Erdélyben lehet még igazi paraszti élettel találkozni. Az édesapa, Márta elmondása szerint, botfülű volt, ám könyvszerető értelmiségi, aki precízen rendezte nagy könyvtárát. Igazi nyelvtehetség – 7 nyelven beszélt. A gyerekek tőle tanulták a könyv és az olvasás szeretetét. Márta kisebbik fia, Szabolcs hasonló a nagypapához, szeret olvasni, szereti a könyvet kézbe fogni.
A kislány kicsi korától szeretett énekelni, amiben édesanyja hatása is megmutatkozott. Az apa nem örült lánya művészi hajlamainak, ő más módon hatott a gyermekre. Apja kedvéért járt Márta évekig a Kis Matematikusok Baráti Körébe, bár, ahogy tréfásan mesélte, sokszor fogalma sem volt arról, hogy miről beszélnek, de megtanult felelősséget vállalni. Apjától tanulta meg, hogy nem szavakkal kell szeretni a hazát, hanem azzal képviseljük a nemzetet, amit csinálunk, és ahogy végezzük a munkánkat. A nagy handabandázást ma sem szereti. Sebestyén Márta vallja, hogy a gyerekeket mélyen megérinteni az őszintén előadott nemzeti versekkel, dalokkal lehet. Eredményre az iskola és a család együttműködése vezethet.
Miért nem a könnyűzene felé fordult? Kisgyerekként már vonzotta a népdal, a népi hangszerek. Hétéves volt, amikor megnyert egy népdalversenyt. Az első hellyel járt a népzenei lemez. A csángó énekes dalának finomsága nagyon megfogta. Nagyon sokszor meghallgatta, pedig szomorú balladát énekelt az előadó. Persze hallgatott Rolling Stones-t és másokat, de csak háttérzeneként, ami igazán hatott rá, az a népdal volt. Ma is énekel kórusban. Az együtténeklés fantasztikus élmény, közösen összedolgozva jön létre az összhang. Érdekes, hogy parasztasszony nagymamája imádta az operettet, ami szép álomvilágba röpítette. Nem értette, hogy az unokáját miért az öreg parasztasszonyok éneke vonzza. Márta számára máig szép emlék, amikor nyaranta Csempeszkopácson kiültek a diófa alá énekelni, ő pikulázott. A diófán olvasott. Koncertezni is kisebb helyeken szeret, meghittség sugárzik belőlük. Szereti, ha látja még az utolsó sorban ülők szemét is. Igaz, a Szent Péter Bazilikában is énekelt, de a csempeszkopácsi kis templomhoz szokott, ezt a közeget szereti. Hasonló a velemi templom, ahol Gryllus Dánielékkel lép fel.
Meglepő, hogy egy hangra még a nagy zaj is elcsendesedik. Ez történt Spanyolországban, Granadában, amikor elkezdett egyedül énekelni. Úgy látszik a hangja a béke hangja. Talán nem véletlen, hogy az István a királyban ő énekelte az „Adj békét Uram…”.című dalt. 2010-ben megkapta az UNESCO Művész a békéért kitüntetését, egyedüli magyarként. Bartók azt írta 1931-ben, hogy a sok viszály ellenére hisz a népek testvériségében, ezért minden nép felé nyitott volt. Hasonlóan gondolkodik az énekesnő is. A zenével gyakran többet lehet tenni, mint szavakkal. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be, vallotta Kodály és vallja Sebestyén Márta is.
Hogyan fogadják az énekét a világ különböző részein? Sebestyén Mártát és a magyar népdalt talán „Az angol beteg” című filmben énekelt Szerelem, szere-lem című népdal röpítette a világhír csúcsára. A dal világszerte nagy érdeklődést keltett a magyar népzene iránt. Énekelt a Károly herceggel és az angol királyi családdal közös ebéden, amikor Göncz Árpád utolsó elnöki látogatásán vett részt. Sebestyén Márta éneke ajándék volt a királynőnek. Az István királyról énekelt dal Károlynak annyira tetszett, hogy a brit nagykövetségen keresztül kért egy Sebestyén Márta albumot, amelyhez az énekesnő írt kísérő levelet. Nagy meglepetésére Károly válaszolt. Érdekli a magyar történelem és a magyar népzene. Az 56-os megemlékezésen is énekelt, amikor Margaret Thatcher és Jeremy Irons között ült. Mádl Ferenc köztársasági elnökkel a spanyol királyi családhoz látogatott, ahol szintén énekelt a királyi családnak. János Károly felesége, Zsófia görög hercegnő, így Sebestyén Márta görög dalt is énekelt. A királyné nem feledkezett meg erről, és a legközelebbi találkozás alkalmával rákérdezett, hogy sikerült-e felvenni görög dalokat tartalmazó lemezt. Végül Görögországban elkészült a lemez, amiből csak Zsófiának van egy példánya. Énekelt a japán császár látogatásán magyarul és egy dalt japánul. Egy ezüstkanalat őriz, amit a csá-szár küldött neki ajándékba. Sokan indultak el az ő hatására a pályán, például a Páva résztvevőinek egy része; de hatott például egy szerb énekesnőre és a japánokra is.
Büszkén beszélt a fiairól, akik ugyan nem követték a pályán, de a na-gyobbik, Álmos és a kisebbik, Szabolcs is megtalálta a helyét az életben.
A közönség nehezen engedte el a bájos, színesen mesélő énekesnőt, akinek jó humora, remek utánzótehetsége rendkívül élvezetessé tette az estét. A beszélgetés végén a közönség kérésére elénekelte az Októbernek, októbernek elsején című dalt.
Nagyon reméljük, hogy nemsokára Sebestyén Márta koncerten üdvözölhetjük őt Esztergomban.
Forrás: Csombor Erzsébet, evid.hu